Relaxáció

A relaxációs technikák a hatvanas évektől kerültek a pszichológusi szakma érdeklődésének előterébe. Innentől kezdve világszerte elterjedtek, ma már igen széles körben alkalmazzák őket.

A relaxációs technikák úgynevezett pszichoszomatikus gyógyító eljárások. Szemben a csupán verbalitásra épülő pszichoterápiás technikákkal, a relaxációs technikák a testi gyakorlás során törekszenek a pszichoszomatikus funkciók egyensúlyának helyre állítására. Elsődleges cél a lelki zavarok, problémák miatt kialakult szomatikus és pszichovegetatív rendellenességek feloldása. Mivel a változás megindulásához folyamatos gyakorlásra van szükség, ezeket a módszereket összefoglaló néven gyakorlásterápiának is nevezzük.

E technikák módszertanilag a viselkedésterápiákhoz állnak közel. Ezek alapja a kívánt viselkedés többszöri megerősítése, ismétlése, melynek hatására a nem kívánt viselkedés kioltódik. Jelen kontextusban erre példa a szorongás, amit hatástalanítunk egy kiadós relaxációval. Ezt az ellazult állapotot gyakran előidézve automatikussá tesszük ezt az érzést, és ezáltal kialakítunk egy erősebb tűrőképességet, minek következtében a szorongás egyre kevesebb helyzetben, vagy egyáltalán nem jelentkezik.

A relaxációs módszerek az izomtónus, a mozgás, a lelki történések és a vegetatív működések közötti szoros összefüggésre épülnek. A kedvezőtlenül magas aktivációs szint, például a szorongás együtt jár a vázizomzat tónusának fokozódásával, a vegetatív szabályozás zavaraival. Minél inkább képesek vagyunk testünket ellazítani, annál kipihentebbek leszünk, lelkünk is annál nyugodtabb állapotba kerül. Ezért követelménye minden relaxációs technikának az izomellazultság állapota.

Az autogén tréning

Az Európában legelterjedtebb eljárást az 1920-as években J. H. Schultz dolgozta ki. A módszer a hipnózisban gyökerezik, de azzal ellentétben kifejezetten az önindította folyamatokra koncentrál. Schultz több évtizedes hipnoterápiás gyakorlatából vette át az alapelemeket, a test elnehezedésének és felmelegedésének érzését. Ezek az érzések akaratlagosan is kiválthatók az ellazult állapotban, így leszünk képesek bizonyos keretek között szabályozni a vázizomzatunk állapotát, a keringésünket, vagy a szívműködésünket. Mindezek elsajátításához az úgynevezett passzív koncentrációra van szükségünk. Ez az állapot teljes elengedettséget, mély átélést tesz lehetővé, a szuggesztiókra fokozott fogékonyságot. A gyakorlatok elvégzése után fontos a normál állapotba való visszatérés, az izmok feszítésével, mély lélegzettel, a gondolatok, képek eltávolításával.

Az autogén tréning alkalmazása kiegészülhet úgynevezett pozitív célformulák használatával is, melynek során pozitív állításokat, szuggesztiókat fogalmazunk meg saját magunk számára, és az ellazult állapotban ezeket ismételgetjük. Az úgynevezett szervtréning során, mely a lazítási gyakorlatokat követi, célzottan foglalkozunk egy bizonyos szervvel, testrésszel, problémás területtel. Elősegítjük a helyes működését, vizualizáljuk a gyógyulását.

Az autogén tréning gyakran egészül ki továbbá képhívásokkal. Ez szintén ellazult állapotban történik, könnyen megjeleníthetővé válik az aktuális probléma, élethelyzet vagy lelkiállapot. Ilyenkor kívülről rátekinthetünk az adott szituációra, illetve a képen dolgozva az életben is pozitív változásokat tudunk előmozdítani.

Összefoglalóan, milyen területeken is segít az Autogén Tréning?

  • egészségmegőrzés
  • immunrendszer erősítése
  • pánikrohamok megszüntetése
  • alvászavarok megszüntetése
  • kimaradt alvás pótlása
  • teljesítmény fokozása sportban, tanulásban
  • koncentráció, emlékezet javítása
  • stressz kezelése és csökkentése
  • szorongás, vizsgadrukk esetén
  • allergia
  • migrén, fejfájás
  • fájdalomcsillapítás
  • pszichoszomatikus, autoimmun betegségek
  • várandósság
  • szülésre felkészülés
  • vajúdás alatt segítség

Kiknek ajánlott?

Az autogén tréning mindenki számára hasznos módszer. Az egészséges emberek fejlesztését szolgálja, a betegséggel küzdőknek pedig a gyógyulási folyamat része vagy akár a kiváltója is lehet.

Mikortól ajánlott?

Gyerekek esetén is nagyon hatékony tanulás, koncentráció fejlesztése, szorongás csökkentésére, esetleg vizsgadrukk esetén. Kritérium, hogy a gyerek értse miről van szó, képes legyen csukott szemmel egy helyben maradni, a feladatra koncentrálni. Körülbelül nyolc éves kortól ajánlott. Felső korhatár nincs.